A múlt heti teknősös bejegyzés után úgy gondoltam, hogy kicsit továbbviszem ezt a fonalat. Értitek? Fonalat… :)
A mintát Ana Paula
Rímoli Amigurumi Two!
című könyvében találtam, és már elsőre lenyűgözött. Az eredeti leírásban az
tetszett a legjobban, hogy az anyateknős nemcsak egy szimpla amigurumi,
hanem a hátsó feléből ki lehet húzni egy teknőstojást (amit persze később
vissza is lehet tenni). Rögtön úgy gondoltam, szeretnék egy ilyen figurát is a
még nem túl nagy amigurumi gyűjteményembe, úgyhogy rövid időn belül neki is láttam
az elkészítésének. Amikor azonban a férjem megtudta, hogy szegény teknősből ki
lehet húzni a tojást és mindezek után egy nagy lyuk marad hátra, rögtön (plüss)
állatkínzásnak nyilvánította a projektet. Ezért végül nem készítettem tojást,
de anyateknőst és babateknőst igen.
Az angol nyelvű minta
könnyen értelmezhetőnek, nagyon pontosnak és jól követhetőnek bizonyult. Nem
találtam benne elírást, így a horgolás kikapcsolódást jelentett számomra.
Egészen más egy kész minta alapján horgolni, mint sajátot tervezni. Az
utóbbi jóval nagyobb kihívás, így ennek köszönhetően több sikerélményt tud
nyújtani (persze csak abban az esetben, ha az új alkotásunk jól sikerül),
azonban a kész mintából való horgolásnak is megvannak az előnyei. Fáradtan
inkább a kész mintákat részesítem előnyben, mert így tudok közben zenét
hallgatni vagy filmet nézni, hiszen kevesebbet kell gondolkodni, számolni és
előre tervezni.
Az anyateknős nagyobb
lett, mint ahogy azt eredetileg a kép alapján gondoltam (máig ez az egyik
legnagyobb amigurumim), hozzá képest a kisteknős már csak levezetés volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése