Az első saját mintám

Az első saját mintám egy maci volt, mert mindig is szerettem a játékmackókat. Elkészítésének nem volt különösebb célja, saját szórakoztatásomra horgoltam és azért, hogy gyakoroljak. Az évek során ráragadt a „Mr. Bean maci” név, annak ellenére, hogy nemigen hasonlít rá.

A második, ugyanilyen mackót azonban édesanyámnak készítettem anyák napjára, ezért rendkívüli tökéletességre törekedtem. Sokkal jobban sikerült, mint az előző, sokkal kidolgozottabb lett, egy kicsit megdolgoztam az arcberendezését. :) Azonban még nem állt készen arra, hogy tökéletes ajándék legyen. Anyukám nagyon szereti a virágokat, így adta magát az ötlet, hogy a maci tartson a mancsában egy vidám, színes virágot. Ezzel a kis plusszal nagyszerű ajándékká vált, anyukám nagyon örült neki.

Azóta már több amigurumi mackót is készítettem, az egymást követő változatok rendre aranyosabbra sikerülnek. Igyekszem mindig saját személyiséggel felruházni őket, így sohasem lesz két ugyanolyan amigurumi, még ha ugyanabból a mintából horgolok is. A kialakuló személyiség tükrözi saját lelkiállapotomat, hangulatomat, az aktuális divatot, de legjobban az befolyásol, hogy kinek készítem az új alkotásomat.

Szeretném, ha ez a kis mackó nem csak az anyukám és az én életemet tenné boldogabbá, hanem a tiéteket és szeretteitekét is, ezért jövő héten megosztom veletek a maci mintáját. Addig is szerezzetek be barna fonalat és készítsetek elő egy horgolótűt.

Az első amigurumi

Előző bejegyzésemben említettem, hogy egy, az interneten talált horgolt nyuszi miatt szerettem bele a horgolásba. Sajnos angolul volt, így első pillantásra nagyon nehéznek tűnt, ezért úgy döntöttem, először egy magyar mintát próbálok meg elkészíteni. Szerencsére rátaláltam egy másik nyuszira a Barka Fonal honlapján. Nagy lelkesedéssel fogtam hozzá és rövid idő alatt sikerült is meghorgolnom. Titokban készítettem, mert meglepetésnek szántam a férjemnek, aki egyébként a mai napig nagy becsben tartja a gyermekkori plüssállatait, így biztos voltam benne, hogy igazán értékelni fogja, habár a nyuszi keze közel sem lett tökéletes.

Sikeremen felbuzdulva nekiláttam az angol nyelvű mintának is. Ez a nyuszi tovább készült, de megérte. Nemcsak sokkal jobban sikerült, mint az előző, de közben nagyon sok mindent megtanultam a mintaolvasásról és az összeállításról egyaránt. Az All About Ami nevű blog - ahol a mintát találtam - a mai napig az egyik kedvenc blogom. 

Innentől kezdve már nem féltem az angol nyelvű mintáktól, valamint a harmadik meghorgolt amigurumi után már sajáttal is próbálkoztam, amiről majd legközelebb mesélek.

A kezdetektől…

Amikor kislány voltam, mindig csodálattal és vágyakozva figyeltem édesanyámat kötés közben. Az ujjai nagyon gyorsan jártak, rövid idő alatt újabbnál újabb sorok keletkeztek. Elhatároztam, hogy én is meg akarok tanulni kötni. Nagyon izgatott voltam, mikor anyukám ismertette a kezdő lépéseket. Azonban néhány óra alatt a lelkesedésem leapadt, mikor még mindig nem sikerült egy rendes sort sem megkötnöm.

Rövid idő elteltével egy reklám kapcsán kipróbáltam egy olyan készletet, amely segítségével kötőtűk nélkül is lehet kötni. Ám sajnos be kell vallanom, hogy ez az akkori, kicsi Ingridnek szintén nem sikerült.

Tizenpár év múlva - a későbbi csalódásokon még mindig nem sikerült túltenni magamat - egyetemista koromban újra elhatároztam, ha törik, ha szakad, akkor is megtanulok kötni. Mikor végeztem az éppen aktuális szemeszterrel, a férjem megajándékozott két kötőtűvel és 2 motring fonallal. Egy híres videómegosztónak és néhány blognak köszönhetően végre sikerült elsajátítanom a kötés tudományát és úgy két-három hét alatt sikerült megkötnöm életem első sálját. Nagyon boldog és büszke voltam, bár a sál közel sem lett tökéletes. A sikeremen felbuzdulva elmentem a városi könyvtárba és keresgéltem a kötés témájú művek között. Találtam egy számomra nagyon tetsző könyvet, amely kötött állatokat készítéséről szólt. Ez nagyon megtetszett, így hazavittem, kikerestem az egyik legcukibb mintát és nekiálltam kötni. Az aranyos kenguru anyuka és bébije kötése során nagyon sok új dolgot megtanultam. Ahogy a férjem is, aki a leírásban található hibák kijavításáért és az összevarrásért volt felelős. Az elkészült művet férjem öccsének adtuk ballagási ajándékként, szóval tudom, hogy jó helyen van. Kösz Miki! :)

Nagyon beleszerettem a kötött kis állatkákba, így elkezdtem nézelődni a neten és találtam egy gyönyörű nyuszit. Mivel nyuszimániás vagyok, tudtam, hogy ezt el kell készítenem. Igen ám, de a nyuszi nem kötött, hanem horgolt volt. És így szerettem bele a horgolásba, de erről majd egy másik bejegyzésben, egy hét múlva…

Első bejegyzés

Ezen a blogon munkáim leírása, kitalálásuk és elkészítésük története, horgolással kapcsolatos dolgok és ingyenes horgolásminták jelennek meg heti rendszerességgel.

Következő bejegyzés várható ideje: 2014.01.16.